Szeretem Marci építményeit. Bár már egyre kevesebbszer fordul elő, hogy ilyeneket művel. Ha viszont kiválogatom a lego közül a megablocks-ot, onnan meg a fakockákat akkor egyből kedve támad :o)

Mostanában Hermina nem szereti ha a zokni szöszöket hagy a lábujjai között. Összeráncolt homlokkal szokott kérni segítséget is :o)

Tegnap délután újra belázasodott a kislányunk. Két csillapítás között láthatóan nagyon rosszul érezte magát. Rettentően rossz volt látni őt így (újból). Nem akartam megérteni, hogy miért történik ez már megint. Bágyadt volt. Ébren is volt meg nem is. Csukott szemmel kómázott az ölemben. Bevallom őszintén, hogy kórház is lebegett a szemem előtt. Én hülye, felakartam adni. Lelkileg volt nehéz.
Aztán 39,4-nél hűtőfűrdőt csináltam. Majd utánaolvastam és mivel a végtagjai hidegek voltak ezért nem is szabadott volna így fürdőzni. Szidtam magam, főként mert nem is használt. Holtig tanul az ember... Aztán jöhetett egy újabb kúp és jobban lett, sokkal jobban. Az éjszakánk most először volt láztalan és alig ébredős. Talán egyszer vagy maximum kétszer ébredt de rövid szopi után aludtunk reggelig. Jólesett! (Persze nem pihentem ki magam mert az elmúlt napok éjszakázásai meg idegi feszültségei nem tettek jót. Ráadásul az eső is esett egész nap.)  Sajnáltam Marcit, hogy ovi után a Papa nem tudta kivinni a játszótérre amire mostanában oly régóta vágyott.

Ma kedd óta, nem csak éjszaka volt láztalan hanem az egész napon át!
Délelőtt ugyan bevásároltunk és bár Marci Anyukáméknál szerette volna ezt az időt is tölteni...úgy döntöttünk, hogy ő is velünk jön. Hermi miatt majd csak a vásárlás után mentünk oda. Ilyenkor nem hagyom anya nélkül a kisgyereket. Akkor sem ha tudom, hogy ott minden téren megfelelő. Tudom, hogy szüksége van rám és nekem is rá.
Tehát ott egy nagyon finomat ebédeltünk, pihentünk, beszélgettünk.
Azt hiszem Anyu húslevesével senki sem veheti fel a harcot. A sült husikról nem is beszélve. Jól jött ma a szombat, hogy nem kellett főzni.

Most Marcival közösen 101 kiskutyát nézünk. Hermi hangosan olvas.
Párolog a levendulás illóolaj és örülünk egymásnak...megyek is.
Csak dobok két tegnapi kölyköt :o)

Lehet, hogy csak nem figyeltünk tegnap de ma észrevettük a hóvirágokat, sokat. Most, hogy tegnap annyira vártam a tavaszt :o) (megkaptam...)
Marci nagyon vonzódik a növényekhez. Előszeretettel gondozza őket és ez nagyon nagy örömet okoz neki.

Ahogy behoztuk a növényt, egyből kinyílt a melegben és illatozik.
Marci szerint azért nyílt ki mert ma van a tavasz! Hát legyen :o)

Hóvirágom, virágom,
mi újság a világon?

Véget ért a hosszú tél,
simogat az enyhe szél,
melegebben süt a nap
újra szalad a patak.

Hallottam a cinegék
kikeleti énekét,
tavasz jár a határon;
-Ó, be szép ez virágom!


Donászy Magda verse

Egyik apuka aznap nagyon sok fényképet készített a gyerekekről. Lementette cédére és most a szülők között kézről kézre jár... Válogattam én is, íme :o)

Avagy itt a farsang áll a bál!
Öröm volt reggel Marci arcán, hogy farsangra ébredtünk. Kivételesen én mentem vele. Segítettem felölteni a kalóz ruhát. Megnéztem a csoport társakat is, csináltam pár képet aztán hazajöttem. Hiszen zárt körű rendezvény volt. Amolyan zenés buli. Ahol össznépileg űzték a telet a gyerekek.
A tornateremben vidám előadás volt nekik; a termükben pedig úgy táncoltak, hogy "vonatoztak" körbe-körbe. Volt kaja, pia, móka és kacagás :o)

Amikor megjelentem a fényképezőgéppel a kezemben akkor Gabi néni az összes harcost a falhoz állította nekem hát ezt látjátok a képeken.
Marci egyébként egy olyan vegyes csoportban van ahol a 28 gyerekből kb 22 már az iskolát kezdi szeptemberben. Ezért a fejmagasság különbség a gyerekek között :o)

Aki ma úgy jött haza az oviból, hogy tetszett neki a foci és minden nap szeretne az oviba maradni ebéd után is!!! Így állunk kérem szépen... Az egykorúak társasága, az együtt játszás, az abszolút beilleszkedés...örülök mert jó helyen van :o)
Isten éltesse! A nevében is köszönöm a köszöntéseket!

Látod Hermina? Ezt így kell csinálni!

Én is ügyes vagyok!?

Sakkozzunk hamár anya nem tud...

...viszont tud csinálni legós dobozból alagutat :o)

Copfos Panni megmutatja mire jó még a futógép

A mai, nagyon finom ebéd, PARADICSOMLEVES

És végül a nagyitól kapott tempera-mű Marcitól. Az elsőn anya látható futócipőben és mindig vidáman :o) Úgy örülök, hogy ilyennek lát engem...

Tegnap délután apa még hazavitte Biankát majd este 6-tól amikor legálisan is lehet tüzijátékozni akkor kivonultunk a kertbe és megnéztük a saját kis műsorunkat. Ugyanis a héten közkívánatra vettünk 3 nagyobb kiszerelést.
A macskánk úgy elszaladt, hogy a vacsorára sem került elő :o) Hermina kissé sírdogálva mutatta, hogy merre menjünk be a házba. Úgyhogy mi a végét már ablakból néztük. Marci azt jegyezte meg, hogy az apja milyen gyorsan tud szaladni miután meggyújtogatta a kanócokat :D de legfőképpen a legény miatt vettük hisz imádja a tüzijátékokat.

Igaz Hermina is jó későn aludt el este (fél 11 körül mert anya húzta-halasztotta az időt) és éjféltől fél 1-ig amíg tartott a durrogtatás itt a környéken, az ölünkben bóbiskolt de reggel 10-kor ébredtünk, abszolút kipihenten :o) Az igazat megvallva néha-néha 1-1 éjszaka többször ébredős de az a jellemző, hogy jól alszik a leányzó is. Sokszor 11 órát is lenyom 1-2 ébredéssel.
Az ama (alma) után a második naponta használatos szava a baba! Aranyos ahogyan próbálgatja a beszédet.

Marci ma délelőtt elém állt. Hátán a hátizsák, kezében kézipoggyász...
- Anya! Én elutazok!
- És visszajössz? Kérdeztem én sajnálkozó arccal.
- Anya! Ez csak játék!

Ma reggelre is maradt egy kis almás kölyökpezsgő :o)















Marcit látva eszembe jutott egy 3 évvel ezelőtti kép
















Ma dél előtt, pontosan 11 hónap alatt 21 000 látogató volt a blogon. Üdv. mindenkinek :o)

Mióta hó van azóta kétszer megyünk ki napközben merazjó és muszály!

Bemutatom nektek a Nevenincs Cicánkat, a nekem gyönyörűt :o)

Még tegnap lencsevégre kaptam ahogyan egyetértésben osztoszkodnak pedig mindkettő egyformán kapott valamit :o)

- Ma reggelre két hét lappangási idő után Herminán megjelentek az első bárány-pöttyök. Állítólag a téli "bárányfelhők" enyhébb lefolyásúak; amit remélek is.

- Ma délután szánkó partin vettünk részt :o) meg holnap is reméljük. Marci nagyon boldog volt de Herminának nem csak a hó újdonság hanem a szánkó is ígyhát egyenesen sírva akart fakadni amikor ráültettem. Két perc után viszont ő kérte, hogy hova tegyem a fenekét. Állandó vigyorgásban volt miközben versenyeztünk...melyik anyuka húzza gyorsabban a két kölkét :o)

Uzsonnáznak

Az új moci és a boldog tulaj :o)

A két mai gyerekem

A mi adventi koszorúnk és konyha ablakunk egy kis részlete...

Megtámadtak a mikulások és az illat mely bejárta ma a házat...almás, fahéjas, mézes MUFFIN

A sütőtökös muffin: ITT a recept :o)

A krea-team, avagy anyával alkotás.A lényeg, hogy ragasztani lehessen

Na üljetek oda :D és egy mai Marci által épített dinoszauroszon lovaglás 2 személy részére

és végül a produkcióóóóó

plusz az új bukósisak büszke tulajdonosa és egy Hermina is :o)

najó...még egy későn elkapott puszi is itt van ni :)

Az új esőkabátban

Babázik

Vigyor Márton és Vigyormina

Marcimég és az ő vára

A tűzoltó és társa

Nehéz eset ez a téma már alapból mert rögtön eszembe jut egy emlék kislánykoromból, hogy a hugomnak és nekem egy camping bringán kellett osztozni és azt sem anyu vette. Rossz volt felváltva menni a barátnőkkel amikor mehettünk volna egyszerre is. De a lényeg az emlék, hogy így megmaradt.
Nem kaptunk meg mindent és ez megint egy másik téma mert anyu sokáig egyedül és a mamáék segítségével nevelt minket. Mégis "csak" ez az egy hiányérzetem van abból a koromból. Pedig biztos volt több is de valószínűleg nem volt nagy volumenű a többi álmom...

Most pedig itt van nekünk (egyelőre "csak") Marci aki (szerintem) nem nagy igényű de a négy és fél év alatt sikerült kiismernem azokat a vágyait amik neki fontosak. Amelyek hiánya valószínűleg hagynának nyomot benne mert nagyon szeretné. És nem is ez a baj. Hanem tudom azt, hogy ha anno anyu tudott volna venni még egy bringát akkor megvette volna. Vagy talán ő nem is tartotta fontosnak. Vagy mert nem is akartam annyira!? Még ez is lehet.
Boldog vagyok, hogy az én gyerekeimnek megadhatunk mindent. Persze mint felnőtt, tudom a határokat de (egyelőre) ezt nem feszegetjük.

Már a füredi nyaralásnál kezdődött a gokart utáni vágya. Ott szerencsére csak kölcsönözni lehetett viszont nem egyszer tettük mert teljesen odavolt érte.

Aztán persze még sokáig emlegette de azt hittem, hogy mert azt csak kölcsönözni lehetett, elvan intézve de nem. És nem tágított. Főleg mikor a szomszéd, ovitárs Tomiét kipróbáltuk a múlthéten...tudtam, hogy itt nincs mese; nekünk is kell egy ilyen.
Elkezdtem nézelődni a neten. Eddig úgy alakult, hogy semmit nem vettünk használtan. Most viszont úgy gondoltam, hogy ebből nem szükséges a vadonatúj. És nem azért mert nincsen rá 27 ezrünk hanem mert találtam egy fél éve vásárolt, kétszer használt gokartot, harmad annyiért. Bár az időjárás megviselhette de tényleg újszerű állapotban van. Nem mellékesen tőlünk 15 perc sétára! Amikor ezt megláttam, tudtam, hogy ezt nekünk rendelte a sors, ez lesz a mi verdánk :o)

Ma elsétáltunk érte és ezzel egy újabb álmot váltottunk valóra.
Olyan nagy elánnal tekert hazafelé, hogy öröm volt nézni. Néha toltam őt hátulról a babakocsi orrával mert elfáradt de amúgy nagyon jól megy.
Nekem fontosak ezek a pillanatok, érzések, öröm-szerzések.

Hozzátartozik, hogy a megadott címen nem tudtak semmiféle eladó gokartról. Hirtelen le is mondtam róla (de miért ilyen könnyen!? magam sem tudom). Marci könnybelábadt szemekkel meg is jegyezte, hogy "-Mindjárt sírok!". Úgy megsajnáltam :o)
Aztán felhívtuk az eladót és a sarokház másik végében nyílt az ő kapujuk. Megkönnyebbültünk.
Ott volt a kisfiú aki nem bírta tekerni a verdát. Azt is sajnáltam. Olyan kis vékonyka volt de talán nem okozott neki akkora törést, mint ahogyan azt a mamája előadta...

jöttek az álom-manók és elrabolták :o)

Együtt játszás közben...

Hermina a kedvenc mesekönyvét olvassa

Egy tál Hermina

meg még egy

Gyurmázás közben

és még mindig

A kis majom

és a nagy is...

Hétköznapi pillanat...Hermina belemászik Marci ölébe

Az első copfok egyike

Alma zenekar nézése, hallgatása csak kényelemben

Nem lehet elég korán kezdeni

Amíg én ma bepaníroztam az afrikai harcsafiléket addig ő megfőzte a rizst (önszántából :o)

Nem tudja megunni a "kupakolást"

És végül apa megtámadta a lányát, sorozat

Két éve

és a napokban is

Marcira nem jellemző, hogy délutánonként álomba szenderül...ám az utóbbi hetekben néha-néha elkapja az álom...

Hermina mellett az autóban, egy fárasztó nap után

Apa helyén



És az estebéd után az ágyig már nem jutott el